Az elmúlt hét egyik legnagyobb űrtechnológiai híre az indiai SpaDeX (Space Docking Experiment) misszió sikeres indítása volt, amely december 30-án történt a Satish Dhawan Űrközpontból. Az ISRO két kisműholdat juttatott pályára egy PSLV rakétával, amelyek célja az autonóm űrbeli dokkolás bemutatása - egy olyan technológia, amely csak néhány ország számára elérhető.
Mérföldkő az indiai űrtechnológia számára
A misszió sikeres teljesítése India számára azt jelenti, hogy az ország a negyedik lesz a világon, amely fejlett űrbeli dokkolási technológiával rendelkezik, az Egyesült Államok, Oroszország és Kína után. Az SpaDeX két egyforma, 220 kilogrammos műholdból áll - az SDX01 "Üldöző" és SDX02 "Célpont" elnevezésű egységekből.
A misszió során alkalmazott technológiát "Bharatiya Docking System"-nek nevezték el, amely teljes mértékben indiai fejlesztésű. Ez az önálló technológiai képesség kiemelkedő jelentőséggel bír India jövőbeli űrkutatási törekvései szempontjából.
Komplex manőverek az űrben
A műholdak dokkolási kísérletét január elején hajtják végre, körülbelül 470 kilométeres magasságban a Föld felett. A két űreszköz egy összetett manőversorozatot fog végrehajtani, amelynek során akár 20 kilométeres távolságból közelítik meg egymást.
A legnagyobb kihívást az jelenti, hogy a műholdak 28 800 km/óra sebességgel keringenek, és a dokkolás előtt a relatív sebességüket mindössze 0,036 km/órára kell csökkenteniük. A sikeres dokkolás után elektromos energia átadását is bemutatják a két műhold között, mielőtt szétválnának és megkezdenék egyéni feladataik végrehajtását.
Stratégiai jelentőség a jövő számára
A dokkolási technológia alapvető fontosságú India jövőbeli űrmissziói számára, beleértve a tervezett Chandrayaan-4 holdi mintavételi küldetést és az indiai űrállomás, a Bharatiya Antariksha Station fejlesztését. A misszió sikere növeli India presztízsét az űrkutatásban és új lehetőségeket nyit meg a nemzetközi együttműködésekre.
A PSLV rakéta negyedik fokozata 24 különböző kísérletet is szállít, amelyeket egyetemek és startup cégek fejlesztettek ki, kihasználva a mikrogravitatós környezet előnyeit. Ez az együttműködés jól mutatja az indiai űripar sokszínűségét és innovációs potenciálját.
Költséghatékony megközelítés
A teljes SpaDeX projekt költsége mindössze 375 crore rúpia (körülbelül 45 millió dollár) volt, beleértve a műholdakat és az indítást is. Ez az összeg rendkívül alacsonynak számít az űrtechnológiai standardok szerint, ami jól tükrözi az ISRO híres költséghatékony megközelítését.
Az SpaDeX misszió nemcsak technológiai szempontból jelentős, hanem India geopolitikai helyzetét is erősíti az űrversenyben. A sikeres dokkolási technológia elsajátítása kulcsfontosságú lépés lehet a jövőbeli nemzetközi űrprojektekben való részvétel és az űrinfrastruktúra-fejlesztés terén.
Forrás: Space.com - https://www.space.com/space-exploration/launches-spacecraft/india-spadex-space-docking-satellites-launch
A cikk AI segítségével készült, hiteles nemzetközi forrásokból származó információk alapján.